A pajzsmirigy által termelt tiroxin hormon csaknem az összes belszervünkre hatással van. Szabályozza például a légzésünket, szívverésünket, emésztőrendszerünket, de testsúlyunkra és lelki állapotunkra is befolyással bír. A pajzsmirigy egészsége tehát szervezetünk egészségének záloga.
Ha működése zavart szenved, akkor két irányba térhet el a normálistól. Az egyik állapot a pajzsmirigy alulműködés (hypothireoidismus), a másik pedig a pajzsmirigy túlműködés (hyperthireoidismus). Hogy milyen kórállapot, betegség váltja ki az alul- vagy túlműködést, már egy másik kérdés, amit elsősorban az endokrinológia tudománya képes megválaszolni.
Miről ad információt egy vérvételi labor lelet a pajzsmirigy vizsgálat során?
A vizsgálat segítségével megmérhetjük a pajzsmirigy hormonelválasztását stimuláló TSH szintjét, valamint a pajzsmirigy által előállított és a véráramba bocsátott tiroxin hormon (T3, T4) mennyiségét és formáinak arányát. Tehát már egyből 3 dolgot vizsgálunk akkor is, ha csak a hormontermelő funkció egészségére vagyunk kíváncsiak.
Ha alacsony a vér pajzsmirigy hormon szintje, akkor az agyalapi mirigy TSH-t kezd kibocsátani, ami serkentőleg hat ezen hormon termelődésére. „Dolgozz többet!” jelzi az agyunk a pajzsmirigy számára. Ha viszont túl sok hormon képződik, akkor a TSH szint lecsökken és agyunk ennek ellenkezőjét jelzi a pajzsmirigy számára: „Nem kell annyit dolgoznod, elég hormont termeltél már, vagy túl sokat is!”
Persze mikor a pajzsmirigy megbetegszik, nem mindig képes ezeknek a jelzéseknek maradéktalanul eleget tenni. Ezért megfigyelhetünk olyan állapotokat, mikor magas TSH szint mellett is csak éppen hogy elegendő, vagy akár a normálisnál is kevesebb tiroxin (T3, T4 szint) kering vérünkben. Vagy éppen ellenkezőleg, alacsony TSH szint ellenére is ontja magából pajzsmirigyünk a tiroxint (magas T3, T4 szint). És persze az is előfordulhat, hogy pont a serkentő-gátló rendszer hibásodik meg, pedig a pajzsmirigy képes lenne adekvátan reagálni.
Akkor is fontos információ a serkentő jelzés mértéke (TSH szint), mikor pajzsmirigy betegség miatt hormonkészítményt szedünk. Ekkor az lenne a cél, hogy elégséges hormonpótlás mellett már ne érezze szükségét agyunk a serkentő üzenetek küldésének (hagyja pihenni a megbetegedett szervet), azaz normális TSH szintet mérjünk, hiszen a beteg pajzsmiriggyel csak nagy erőfeszítések által (pajzsmirigy megnagyobbodás, struma, golyva) megtermelni képes hormon mennyiséget már gyógyszer segítségével megadtuk szervezetünknek. Hogy ne legyen ilyen egyszerű a helyzet, pajzsmirigy megnagyobbodást nem csak akkor láthatunk, ha annak alulműködése miatt a nagyfokú serkentés erőlködésre készteti szervezetünket, hanem akkor is, mikor túlműködés következtében növekszik meg állománya.
Nem ejtettünk még szót a tiroxin hormon 2 formájáról. A T3 egy aktívabb, potensebb változat, mint a T4, de jóval kisebb arányban van jelen szervezetünkben. Ugyanakkor a T4 hosszabb életű és képes az aktívabb T3 formává alakulni (prohormon), azaz egyfajta tartalékot, rezervet is jelent a T4 hormon mennyisége.
Ha a mirigyállomány megnövekszik, akár az alulműködés, akár a túlműködés következtében, a szabályozórendszer már nem képes hajszálpontosan irányítani a hormonelválasztást. Ezen állapotok mindig nagyobb figyelmet és gondos terápiát igényelnek.
Mi állhat a pajzsmirigy betegség hátterében, mi okozhatja az egészséges működés és egyensúly kibillenését?
A 7 leggyakoribb okot az alábbiakban gyűjtöttük össze:
- Jódhiány – kialakulása és kezelése is banális, hiszen ha jódozott sót fogyasztunk, vagy táplálékunkkal megfelelő mennyiségű jódhoz jut szervezetünk, akkor a tiroxin előállítása nem ütközik korlátokba.
- Basedow-kór – autoimmun betegség, mely során antitestek támadják meg a pajzsmirigy sejtjeit. Ekkor nagy mennyiségű T4 hormon árasztja el szervezetünket, mely egyfajta túlzott aktivitást jelent.
- Hasimoto-szindróma – szintén autoimmun hátterű megbetegedés, mely a Basedow-kórtól eltérően alacsony tiroxin elválasztást eredményez.
- Multinoduláris strúma – sok apró folyadékkal telt, vagy kemény pajzsmirigy göb alakul ki a mirigy állományában, mely annak megnagyobbodását eredményezi.
- Soliter nodulus – a multinoduláris strumához hasonló göbképződés, ami azonban nem terjed ki az egész pajzsmirigyre, de annak megnagyobbodásával járhat.
- Pajzsmirigyrák – a mirigyállományban is jelentkezhet rosszindulatú daganatos betegség, ez azonban sokkal ritkább, mint a jóindulatú göbök előfordulása.
- Pajzsmirigy gyulladás – gyulladásos folyamatnál a pajzsmirigy területén fájdalom jelentkezhet és jellegétől függően járhat alul- vagy túlműködéssel is.
+1 Terhesség – a várandósság alatt termelődő HCG hormon is okozhatja a mirigyállomány növekedését, ez azonban kevésbé jelentős mértékű, mint a fentiekben ismertetett állapotokban.
Ha tehát nem csak a funkcióra utaló TSH, T3, T4 hormonokat vizsgáljuk, hanem a probléma okát is, akkor további paraméterekkel egészíthetjük ki a vérvizsgálatot. Ilyen extra mérés az anti-TPO, anti-TG meghatározás, mely emelkedés esetén autoimmun eredetre utal, míg a TG szint a pajzsmirigy állomány méretéről és aktivitásáról ad információt (akár terápia során is).
A Whitelabnél ezért 2 különböző csomag is elérhető a pajzsmirigy vizsgálatára:
- Pajzsmirigy alap laborvizsgálat – TSH, T3, T4 meghatározás
- Pajzsmirigy szűrővizsgálat – TSH, T3, T4, anti-TPO, TG, anti-TG meghatározás
Jó döntés a fenti paramétereket egy rutin laborral kiegészíteni (Általános laborvizsgálat – Nagylabor), hogy még több információval rendelkezzünk az egyensúly megbomlásának okáról.