Hírek
Antitest teszt gyorstalpaló, hogy biztosra mehessen

Az elmúlt egy évben a (korona)víruskutatás rengeteget fejlődött, és – túlzás nélkül – milliónyi tapasztalatot gyűjtöttünk mi is. Rengeteg kérdést (és visszajelzést is) kapunk a nálunk elérhető antitest tesztekről, ezért szeretnénk most összegezni és átadni az érdeklődőknek azt a tudást a témában, ami mindenkit megillet, és segít választani, ha ezen tesztek között dönteni kell.
Mielőtt belevágunk, egy újításunkról szeretnénk tájékoztatni cikkünk olvasóit. Korábban Elisa és Centaur módszerrel vizsgálatuk a levett vérmintákon a koronavírus elleni antitesteket (ellenanyagokat), egészen pontosan
Elisa módszerrel a nukleokapszid elleni (N) antitestet,
Centaurral a tüskefehérje, más néven spike-protein elleni (S) antitestet,
a Komplex védettségi vizsgálatunk során levett mintáknál pedig mindkét módszert egyidejűleg alkalmaztuk (Elisa+Centaur, S és N antitestet is vizsgálatunk).
Ezek a módszerek bár jól működtek, jelentős laborkapacitást kötöttek le, emiatt úgy döntöttünk, hogy korszerűbb és gyorsabb megoldást keresünk. Így esett a választás az ABBOTT antitest tesztekre. A vizsgálatok során ugyanúgy N, S vagy mindkét antitestet nézzük, a leletközlés módja sem változik, tehát a szolgáltatásnyújtásban nincs változás. Az ultramodern, automata módszerekkel pedig az emberi tényezőből eredő esetleges hibázási lehetőségeket is felszámoltuk.
A kis kitérő után kanyarodjunk vissza a lényeghez.
Melyik antitest vizsgálatot válassza? N, S vagy mindkettő?
Koronavírus fertőzés után N-, S- vagy mindkét antitest termelődése megfigyelhető. A Whitelabnál végzett többezer antitest vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a covidból felgyógyult pácienseink többségénél az N antitest pozitivitás jellemzőbb, mint az S vagy mindkét antitest pozitivitása. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy csak S vagy mindkét antitest is termelődhet a vírusfertőzés hatására. Emiatt – ha nincs anyagi akadálya – gyógyult pácienseinknek inkább a Komplex, azaz N+S antitest mérésén alapuló védettségi vizsgálatot javasoljuk, ezen vizsgálat eredménye ugyanis több információtartalommal bír.
Csak N-antitest tesztünket emiatt (Elisa és Abbott IgG N védettségi vizsgálat) azoknak ajánljuk,
akik a legolcsóbb lehetőséget keresik átesettséget követően, figyelembe véve azt, hogy ez a mérés nem ad teljes képet a védettségi státuszukról, illetve
akinek korábbi Komplex vizsgálatából N-antitest pozitivitása volt, és ebből kiindulva kifejezetten az N kinetikájára kíváncsi a szekvenciális méréseknél.
Koronavírus elleni védőoltást követően a vakcina típusa határozza meg, hogy melyik antitest tesztet érdemes elvégezni. Erről egy külön cikket is írtunk, de az alábbiakban a Magyarországon jelenleg elérhető oltástípusonként ismertetjük általános ajánlásunkat.
Vektorvakcinák esetén, azaz AstraZeneca, Janssen és Szputnyik oltás utáni (első) antitest méréshez ABBOTT IgG Spike tesztünket javasoljuk.
mRNS oltások, azaz Pfizer és Moderna után (első) antitest méréshez ugyancsak ABBOTT IgG Spike tesztünket javasoljuk.
A vektor- és mRNS vakcinák a SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérjéje (Spike-proteinje) elleni immunreakciót váltanak ki. Ebből kifolyólag ezen vakcinatípusok esetében N fehérje ellen nem alakul ki antitestes védelem, ezért javasoljuk az S-antitestek vizsgálatát. Ugyanakkor az S-antitest meghatározása nem ad információt arról, hogy a fentiekben részletezett oltóanyaggal immunizált személy áteshetett-e koronavírus fertőzésen. Ezért az oltott személyeknél is az S+N antitest méréseken alapuló vizsgálatokat érdemes előnyben részesíteni.
Ezzel szemben a Sinopharm oltás során inaktivált (nem fertőzőképes) vírust juttatnak a szervezetbe, ami a fertőzéshez hasonlóan N és S, vagy minkét antitest termelését is eredményezheti.
Emiatt Sinopharm (kínai) oltás után (első) antitest méréshez Komplex, azaz S+N antitest mérésen alapuló védettségi vizsgálatot ajánlunk.