Az elmúlt egy évben a (korona)víruskutatás rengeteget fejlődött, és – túlzás nélkül – milliónyi tapasztalatot gyűjtöttünk mi is. Rengeteg kérdést (és visszajelzést is) kapunk a nálunk elérhető antitest tesztekről, ezért szeretnénk most összegezni és átadni az érdeklődőknek azt a tudást a témában, ami mindenkit megillet, és segít választani, ha ezen tesztek között dönteni kell.

Mielőtt belevágunk, egy újításunkról szeretnénk tájékoztatni cikkünk olvasóit. Korábban Elisa és Centaur módszerrel vizsgálatuk a levett vérmintákon a koronavírus elleni antitesteket (ellenanyagokat), egészen pontosan

• Elisa módszerrel a nukleokapszid elleni (N) antitestet,

• Centaurral a tüskefehérje, más néven spike-protein elleni (S) antitestet,

• a Komplex védettségi vizsgálatunk során levett mintáknál pedig mindkét módszert egyidejűleg alkalmaztuk (Elisa+Centaur, S és N antitestet is vizsgálatunk).

Ezek a módszerek bár jól működtek, jelentős laborkapacitást kötöttek le, emiatt úgy döntöttünk, hogy korszerűbb és gyorsabb megoldást keresünk. Így esett a választás az ABBOTT antitest tesztekre. A vizsgálatok során ugyanúgy N, S vagy mindkét antitestet nézzük, a leletközlés módja sem változik, tehát a szolgáltatásnyújtásban nincs változás. Az ultramodern, automata módszerekkel pedig az emberi tényezőből eredő esetleges hibázási lehetőségeket is felszámoltuk.

A kis kitérő után kanyarodjunk vissza a lényeghez.

Melyik antitest vizsgálatot válassza? N, S vagy mindkettő?

Koronavírus fertőzés után N-, S- vagy mindkét antitest termelődése megfigyelhető. A Whitelabnál végzett többezer antitest vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a covidból felgyógyult pácienseink többségénél az N antitest pozitivitás jellemzőbb, mint az S vagy mindkét antitest pozitivitása. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy csak S vagy mindkét antitest is termelődhet a vírusfertőzés hatására. Emiatt – ha nincs anyagi akadálya – gyógyult pácienseinknek inkább a Komplex, azaz N+S antitest mérésén alapuló védettségi vizsgálatot javasoljuk, ezen vizsgálat eredménye ugyanis több információtartalommal bír.

Csak N-antitest tesztünket emiatt (Elisa és Abbott IgG N védettségi vizsgálat) azoknak ajánljuk,

• akik a legolcsóbb lehetőséget keresik átesettséget követően, figyelembe véve azt, hogy ez a mérés nem ad teljes képet a védettségi státuszukról, illetve

• akinek korábbi Komplex vizsgálatából N-antitest pozitivitása volt, és ebből kiindulva kifejezetten az N kinetikájára kíváncsi a szekvenciális méréseknél.

Koronavírus elleni védőoltást követően a vakcina típusa határozza meg, hogy melyik antitest tesztet érdemes elvégezni. Erről egy külön cikket is írtunk, de az alábbiakban a Magyarországon jelenleg elérhető oltástípusonként ismertetjük általános ajánlásunkat.

• Vektorvakcinák esetén, azaz AstraZeneca, Janssen és Szputnyik oltás utáni (első) antitest méréshez ABBOTT IgG Spike tesztünket javasoljuk.

• mRNS oltások, azaz Pfizer és Moderna után (első) antitest méréshez ugyancsak ABBOTT IgG Spike tesztünket javasoljuk.

A vektor- és mRNS vakcinák a SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérjéje (Spike-proteinje) elleni immunreakciót váltanak ki. Ebből kifolyólag ezen vakcinatípusok esetében N fehérje ellen nem alakul ki antitestes védelem, ezért javasoljuk az S-antitestek vizsgálatát. Ugyanakkor az S-antitest meghatározása nem ad információt arról, hogy a fentiekben részletezett oltóanyaggal immunizált személy áteshetett-e koronavírus fertőzésen. Ezért az oltott személyeknél is az S+N antitest méréseken alapuló vizsgálatokat érdemes előnyben részesíteni.

Ezzel szemben a Sinopharm oltás során inaktivált (nem fertőzőképes) vírust juttatnak a szervezetbe, ami a fertőzéshez hasonlóan N és S, vagy minkét antitest termelését is eredményezheti.

• Emiatt Sinopharm (kínai) oltás után (első) antitest méréshez Komplex, azaz S+N antitest mérésen alapuló védettségi vizsgálatot ajánlunk.